Hardballoon

Magyar English
A Hidrogén gyulladás veszélyes. A hélium nem. Miért használnak mégis Hidrogént?
Nem tartanak attól, hogy a Hard léghajók megismétlik a Hindenburg katasztrófát?
Honnan tudják, hogy a felhajtógáz vesztést a burkolati diffúzió vagy a felületen lévő apró lyukak okozzák-e?
A Hard ballon mennyi ideig tud repülni és milyen gyakran kell újra tölteni?
Miért jobb az aerostat magas-szél erőmű, mint a hagyományos tornyos vagyAirborne Wind Turbinák ( Kite, glider és drone )?
Hogyan gyárt felhőket ?Hogyan oldja meg, hogy az eső ott essen ahol kell ?
Mi az a sky river?Hogy kell elképzelni? Hogy működik?
Hogyan védik meg az aerostat szélerőműveket a villámoktól és szélvihartól?

A Hidrogén gyulladás veszélyes. A hélium nem. Miért használnak mégis Hidrogént? 
  • A Rövid válasz: azért mert egyszerűen nincs elég Hélium. Ami, pedig van az köbméterenként ötször annyiba kerül, mint a Hidrogén.

    • A Hélium - földgázforrásokból gazdaságosan – a világon jelenleg két helyen termelhető ki és volumene 24 millió m³ /év. Ennek több mint 2/3-át a szupravezető (cseppfolyós Hélium hűtő) technológiákban felhasználják. A maradék évente csak max. 25 db 6 MW-os aerostat szélerőmű és 5 db 500 tonnás léghajó feltöltésére lenne elég. Ez kb. annyi, mintha a világon évente összesen 25 db szélerőművet, 5db. folyami hajót, és 5 db. teherszállító repülőgépet gyártanának.

  • Továbbá szerintünk a Hidrogén előnyösebb, mint a Hélium, mert
      • olcsóbb, könnyebb,

      • a léghajók fedélzetén is előállítható,

      • felhajtó és egyben üzemanyag gáz is.

    • A Hidrogén nap-, és szélenergiára alapozott vízbontással (pl. foto- elektromos hidrolízis) nagy készlet volumenű forrásokból (napsugárzás, víz) víztől-vízig” (vízbontás – gáztárolás – áramtermelő vízzé visszaalakítás folyamatokból álló) zárt energia ciklusban megújítható módon előállítható.

  • A vegytiszta -a levegő környezet oxigénjétől jól elzárt- Hidrogén gáztér nem gyúlékony.
    • Gyúlékony eleggyé akkor válik, ha Oxigén tartalma eléri és meghaladja a 4 tf.%-ot, ill. ha kiszabadulva szabadon tud keveredni a levegőben lévő oxigénnel. A gyúlékony elegy égéséhez azonban szükség van arra, hogy az elegyet valamilyen begyújtó hatás (pl. elektromos ív, izzó szikra, laser sugár, nyílt láng stb.) is érje.

  • A Hard ballonok burkolata tökéletesen kizárja az Oxigén ún. parciál diffúziós behatolását és felszaporodását a Hidrogénnel töltött tárolótérben. Ezért a Hard Ballonokban soha nem keletkezhet gyulladás veszélyes gázelegy.

    • A zárt térből kiáramló és levegővel keveredő vegytiszta Hidrogén is csak akkor lobban be, ha a kavarogva keletkező elegy valamely térfogat elemében a gyújtóhatás eléri a Hidrogén gyulladási hőmérsékletét (575 Celsius fok.) Jellemző, hogy pl. van olyan acél felület kezelő kemence, ahol az 500 Celsius fokos redukáló Hidrogén gázt egyszerűen kiengedik a levegőbe és az még soha nem gyulladt be.

      Ha a tároló térből kiáramló hidrogén begyullad mindig felfelé terjedő oszlopban ég. Ezért sokkal kevésbé veszélyes, mint pl. a szétterülő kerozin, gázolaj, vagy benzin tüzek.

Nem tartanak attól, hogy a Hard léghajók megismétlik a Hindenburg katasztrófát?  
  • NEM!

    • Mert a Hard léghajók fejlesztésénél mi figyelembe vettük és továbbfejlesztve alkalmaztuk a Schwarz Dávid által feltalált és megalkotott Hidrogén felhajtógázos, kormányozható fémléghajó konstrukciós elveit. Az ugyanezt a szabadalmat lényegében elbitorló Gróf Zeppelin anno nem ezt tette és fémvázas léghajóinak gázcelláit ill. burkolatát gumírozott vászonból készítették.(főleg azért, mert akkoriban az Alumínium nagyon drága volt) Ennek köszönhető a Lake Hursti tragédia is. Az eredeti fémléghajót feltaláló Schwarz Dávid (Horváth származású Keszthelyi erdőmérnök) viszont tudta, hogy a léghajó merevítő vázszerkezetét és 0,2mm vastag fólia burkolatát Alumíniumból kell készíteni azért, hogy landoláskor ne „szikrázzon”. Schwarz szerint a léghajó gumírozott vászon burkolatát gyorsan „felemészti a nap” és a gázcellák sem lehetnek gumírozott v ászonból, mert az „lélegzik”. Azaz a nem sérült gumírozott vászon burkolaton át kijön a Hidrogén és bemegy az oxigén. Az Oxigén felhalmozódásával pedig felhajtótérben gyúlékony gázelegy keletkezhet. Ez Schwarz-féle fémléghajó találmány Zeppelin-féle „lerontásával” meg is történt. A Zeppelin fejlesztők egyetlen mentsége, hogy eredetileg Hélium felhajtógázt terveztek alkalmazni, de amikor azt az USA-tól nem kaptak léghajóikat Hidrogénnel töltötték meg. Elmulasztották viszont a burkolat és gázcellák metalizálását és elektromosan vezetőképes összekapcsolását a fémváz szerkezettel. Ezért a két fő szerkezeti elem nem volt azonos villamos töltésű (equipotenciális) és közöttük – nem kezelhető - ívkisülés ( ld. Schwarz D. „szikra”) keletkezhetett.

  • A Zeppelin katasztrófához nagymértékben hozzájárultak a következő tények:

    • A gázzsákok kb. 200 000 m³ Hidrogénjét az oda bediffundált oxigéntől meg kellett volna tisztítani vagy teljesen lecserélni (A Hindenburg előző Rio-i útja után már 13 % volt az Oxigén telítettség. 4 % felett már a gyulladás veszély fennáll.) Ehhez egy hónapra ki kellett volna vonni a forgalomból. A műszakiak ezt „üzleti” okok miatt nem tehették meg.

      Az indulás előtt Göring marsallnak „légi bemutatót” tartottak és ennek során a hangár felett, fordulás közben áthúzó léghajó tat része (kb. a 4 - 5 sz gáz celláknál) neki koccant az épületnek. Az eseményt értelemszerűen követő kötelező átvizsgáláskor azonban nem találtak látható sérüléseket. (rejtettek azonban főleg a „vázfeszítő-húrokban” keletkezhettek).

      A Lake Hurst-i landolás előtt a Hindenburg komoly zivatar zónán haladt át (tehát burkolata és váza elektromosan feltöltődött).

      Késése miatt is nagyon igyekezett a kikötéssel (ami ráadásul elsőre nem is sikerült) A megismételt landoláskor is erőltetetten kis ívben kanyarodott a horgonyzó oszlop irányába ezért a vázszerkezetet fokozott igénybevétel érte. Valószínűleg ekkor pattanhatott el a 4-5 gázcellák közti valamelyik feszítő-húr, ami felszakíthatta az eleve gyúlékony eleggyel töltött gáz-zsák burkolatát.

      Ekkor a gáz kiáramlás megindult és a tat süllyedni kezdett. Ezt 2 db. vízballaszt tartály kiengedésével még kompenzálták. Amikor azonban a feltehetően nedves tat-horgonyzó köteleket ledobták és azok földet értek a burkolat feszítő és teherváz azonnal föld potenciálra került a burkolat azonban nem.

      Az elpattant húr és más vázszerkezet valamint a burkolat között ívkisülés keletkezett. Ez begyújtotta a kiáramló „durranógáz” elegyet és a léghajó végig égett. A fedélzetén tartózkodó 97 emberből 36 halt meg. (ma egy átlagos repülőgép katasztrófát több százból jó ha egy-két ember él túl)

Honnan tudják, hogy a felhajtógáz vesztést a burkolati diffúzió vagy a felületen lévő apró lyukak okozzák-e? 
  • A jól működő Cell-Is burkolatú Hard ballonok felhajtógázt soha nem vesztenek. Másrészt képesek jelezni bármilyen kis sérülés pontos helyét.

    • A Hard ballonok Cell-Is burkolata nemcsak kizárja a gázdiffúziót, hanem képes azt is pontosan jelezni, hogy a teljes burkolat felszínen hol van egy akár pont szerűen kis sérülés (lyuk). Ez pedig megalapozza a burkolat javítás lehetőségét akár menetközben is.

A Hard ballon mennyi ideig tud repülni és milyen gyakran kell újra tölteni? 
Az én héliumos reklám ballonom másfél hónap alatt annyira elgyengül hogy a kis szél is már könnyen lenyomja. Azt mondják azért, mert kimegy belőle a gáz és akkor azt kitisztítani + pótolni kell vagy a régi gázt teljesen ki kell engedni és újra fel kell tölteni.
  • A Hard ballonok évtizedekig képesek folyamatos, felhajtóerő vesztés nélküli repülésre és soha nem kell őket újra tölteni.

    • A Cell-Is burkolat – amíg működtetve van - nem engedi ki-, és be közlekedni a gázokat. Ezért a Hard ballonok sohasem gyengülnek ill. nehezülnek el. A felhajtó gázteret sem kell külön tisztítani vagy gázát lecserélni. És a hagyományos léghajóktól eltérően nincs szükségük külön csak a hangárban elvégezhető (többnyire nagy volumenű) felhajtógáz tér tisztítására sem. A Cell-Is elhatárolás felfogható úgy is, mint a burkolatba kihelyezett aktív izolációs fedélzeten is elvégezhető felhajtógáz tisztítás.

 Miért jobb az aerostat magas-szél erőmű, mint a hagyományos tornyos vagyAirborne Wind Turbinák ( Kite, glider és drone )?
  • Hard Aerostat szélerőmű előnyei a tornyos szélerőművekkel szemben:

    • képes a talaj közelinél jóval nagyobb és állandóbb (300 – 9 000m) magassági, valamint

    • termik szelek energiájának kitermelésére is (tornyos erőmű magassága max. 200 m)

    • a gyártó helyről a felállítási helyre egyszerűen – azonnal üzemkész, teljesen összeszerelt állapotban – légi úton szállítható.

  • Előnyök az Airborne Wind Turbinákkal szemben

    • folyamatosan képes a légtér, nagy energia potenciálú (500m feletti) magasságában tartózkodni, tehát nem kell oda feljuttatni (pl. kötéllel vontatással felhúzni) és nem kell landoltatni. (a repülés, biztonsági szempontból legkritikusabb szakasza mindig a le-, és fel szállás)

    • Sokkal kisebb légtér szükséglete van. Működés közben a dinamikusan vont kötél-generátor hajtás miatt, főleg kite és glider AWT-k foglalnak ki nagy légteret.

    • A Hard Aerostat erőművek is alkalmassá tehetők dinamikusan vont-köteles generátor hajtású üzemmódra, de ezen túlmenően képesek aerostatikai generátor hajtásra is. Azaz akkor is termelhetnek áramot ha nincs semmilyen (horizontális / vertikális) szél.

Hogyan gyárt felhőket ?Hogyan oldja meg, hogy az eső ott essen ahol kell ? 

A felhőket(páradús légtömeg) tengervízből „NapraForgó” azaz a napjárását teljes Solar Concentrator gyűjtőmezővel követő, Hydr-Energ Piramisok állítják elő.

  • A Hydr-Energ azaz öntözővizet és villamos energiát termelő Piramis Hard ballon építmény, aminek fő szerkezeti és működési egységei:

    • piramis (gúla) formájú Hard-tömlős gáztároló,

    • síktükör reflektoros  Hard-aerostat solar koncentrátor mező, és

    • Hard-aerostat termik-szél kémény. 

  • A Hydr-Energ Piramis a talajhoz rögzített, de a levegőben úszva-lebegő (így könnyen mozgatható pl. napjárást követően forgatható)  Hard ballon egységekből integrált konstrukció.

  • Előnyei:

    1. Folyamatosan képes tengervízből sómentes öntöző/ivóvíz előállításra és/vagy energiatermelésre.

    2. A napjárást követő mozgathatósága miatt a tároló-piramis három - solar koncentrátor mezővel borított - oldalát a nap folyamatosan besugározza. A piramis „homlok-fala” mindig a nap felé néz és napkeltétől napnyugtáig fűti a tengervizet forraló teret. Az oldalfalak pedig 8 – 18 óráig (a nap10-15 fokos állás szög közti időszak) 

    3. A termik kémény áramot termelhet önmagában is de a hozzákapcsolható:

      • Hard Aerostat magas-szél generátorokkal és

      • a csúcsában (1500- 2000 m) kondenzálódott öntözővíz helyzeti energiáját hasznosító vízturbinákkal is.

    4. Nappal az öntözővízből elektromos vízbontással Hidrogént és Oxigént gyárt ill. tárol. Éjszaka pedig, a nappal betárolt Hidrogént és Oxigént előnyösen, pl. víz alatt elégetve fűti (forró levegővel és gőzzel táplálja) az áramtermelő termik kéményt. 

    5. Szélvihar esetén a  piramis homokfúvásnak is ellenálló hátoldalát az uralkodó szélirányba lehet állítani és így képes megvédeni a reflektor tükröket. 

    6. A Hydr-Energ Piramis telepíthető tengerre (forrás piramis) és sivatagokba (továbbító piramis) is.

  • A sivatagban bárhol esik az eső az mindenhol „élet teremtő csoda”. A „sivatag mű-felhőit„ mégis inkább a Green Aorta ún. GAIA-Lok (Aerostat PlanTent) oázisaiba telepített, Hard-aerostat szélerőművek áramával hűtött kondenzorokkal csapoljuk meg.

    A kondenzor aerostat szélerőművek által kivont vizet egyrészt ivásra, másrészt gazdaságos vízháztartású optimálisan klimatizált Hard emelőballonos növényházakban (PlanTent Oázis) valamint az oázisok köré telepített védő és talajteremtő energiafa erdők gyökéröntözésére használjuk fel.

Mi az a sky river?Hogy kell elképzelni? Hogy működik? 

A Hydr-Energ piramisok által „gyártott felhőket” a sivatagokban nappal szinte állandó passzát szél (É-K trade wind) viszonylag stabil útvonalon egy széles földsáv felett szállítja sivatag belseje felé. Ez a sky river.

  • A sky river előnyösen a passzát szél övezetbe eső sivatagos földterületeken (Arab Félsziget, Észak-Afrika) működtethető, mert itt a Földközi tenger és Perzsa öböl sós vizéből a Hydr-Energ piramisok által gyártott vízpárát (Created Clouds) az Észak-Keleti passzát a magasabban fekvő sivatag belsejébe szállítja.

    A sky river része lehet egy - 1000 m3 /db tengervíz szállító kapacitású – transzport léghajókból álló légi konvejer rendszer is,ami tengervízzel látja el a sivatag belsejébe telepített Hydr-Energ piramisokat.

Hogyan védik meg az aerostat szélerőműveket a villámoktól és szélvihartól? 

A Hard Aerostat szélerőművek villámvédelme a katonai taktikai és radar Aerostatoknál ismert Westinghaus-féle szakaszos (saccadical =szakaszonként árnyékolt és ív-átugrató csúcsos)villámhárító technikával megoldott.

  • A sivatagokban a villámlás nem túl gyakori. A „Created Clouds” viszont lehet, hogy elősegítik a villám aktivitást. Ezért a kondenzor aerostat szélerőművek levezető köteleinél is alkalmazzuk a Westinghaus-féle szakaszos ív-átvezető villámhárítást.

    A Hard aerostat szélerőművek Hibrid felhajtó teste mindig szélirányba áll és ha a szél erősödik akkor telepítési térhelyzetének megtartását

    • szárnyprofil elemei által termelt többlet felhajtó erő,

    • szélre-húzó rotorok,

    • és a szélkerekek speciális túl-szél védelme segítik.

    Ezek a megoldások összességében hatásosan fokozzák a viharállóságot.

 
 
© 2013 Digital Office P+A Bt. | Opensource Web Designs | Contact us